Koherensnek tartja az új Ptk. tervezetét Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Polgári Jogi Tanszékének tanára, ugyanakkor számos kritikát is megfogalmaz szakértői véleményében. A professzor elsősorban a családjogi fejezetben talált aggályos rendelkezéseket - írja a Magyar Hírlap.

Az alkotmányügyi bizottság felkérésére szakértői véleményt készített Jobbágyi Gábor, a PPKE Polgári Jogi Tanszékének tanára a parlamentnek beterjesztett új Ptk.-tervezetről. A lap birtokába került elemzés bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat jelentősen különbözik a Vékás Lajos akadémikus-féle szerkesztőbizottság 2008-ban napvilágot látott szakértői javaslatától és a hatályba nem lépett, illetve később érvénytelenített Ptk.-tól is. Szerinte ez utóbbi változathoz képest a legnagyobb pozitívum, hogy kikerültek a kormány és a képviselői javaslatok miatt keletkezett koherenciazavarok és egyes erősen vitatott jogintézmények, ám negatívum, hogy közben a jogi személyekre vonatkozó rész ismét hatalmas méretűvé bővült.

Jobbágyi kiemeli: a mostani törvényjavaslat koherens, és ez nagyon fontos. Ezenfelül visszailleszt a Ptk.-ba hagyományosan oda tartozó részeket, például családi jogot vagy az ingatlan-nyilvántartást. Pozitívumként értékeli, hogy azt az iránymutató, időtálló bírói gyakorlatot, amely az 1959. évi törvény hiányait pótolta, beépítették a törvénybe.

Ezzel együtt úgy véli, a tervezetben indokolatlan aránytalanságok vannak, például az említett jogi személyekre vagy a zálogjogra vonatkozó rész. Ez felveti azt a koncepcionális kérdést, szükség van-e a társasági jog beemelésére a Ptk.-ba – írja az egyetemi tanár. Azon kritikákra, amelyek szerint nagy a terjedelem, a szerkesztőbizottság úgy reagált, nem a túlszabályozott részeket rövidítette meg, hanem eddig is meglévő, fontos szakaszokat hagyott el – teszi hozzá.

A legvitathatóbb elemek – Jobbágyi szerint – a családjogi részben vannak, amelynek egyes elemei nyíltan szembemennek az alaptörvénnyel és a családok védelméről szóló törvénnyel, de a hatályos jogszabályt is több esetben liberalizálják. Mindenképpen gyengíti a házasság intézményét, komolyságát, hogy könnyítenék annak megkötését és felbontását – hangsúlyozza. Kifogásolja továbbá, hogy a kódex nem tartalmazná a jegyesség intézményét, amelyet külföldön és a régi magyar törvényben is szabályoztak. Szerinte szintén gyengíti a házasság és a család intézményét, hogy a tervezet majdnem az előbbi szintjére emeli az élettársi kapcsolatot. Jobbágyi nehezményezi, hogy az új kódex eltörölné a házasságkötés előtti harmincnapos várakozási időt, amely biztosította, hogy a házasulók valóban átgondolt döntést hozzanak.

Az öröklési szabályok tekintetében arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezet a törvényes öröklés szempontjából alapvetően egy sorba helyezi az azonos nemű bejegyzett élettársat a házastárssal. Nehezen érthető szerinte az is, hogy a házastársat – leszármazók mellett – törvényes öröklés esetén „egy gyermekrész illeti meg”. Ez mind kevesebb gyermek vállalására „ösztönzi” a házastársakat, mivel minden újabb gyermekkel csökken az örökrész – tette hozzá.

A dologi jogot taglaló részben azt kifogásolja, hogy az nem tartalmaz általános rendelkezést, amelybe be lehetne illeszteni az alapelveket. A kötelmi jog kapcsán viszont helyesnek tartja az újfajta szerződéstípusok beépítését a Ptk.-ba, ám a konkrét szabályok szerinte több aggályt vetnek fel, mert ezen szerződéseknek nincs jelenleg megfelelő háttér jogszabályuk, ezért a tervezet szűk körű szabályozása nem fedi le a gyakorlatot.