Városlista
2024. április 15, hétfő - Tas, Anasztázia

Hírek

2024. Február 20. 16:15, kedd | Belföld
Forrás: MTI

Munkácsy Mihályra emlékeztek születésének 180. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben

Munkácsy Mihályra emlékeztek születésének 180. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben

Munkácsy Mihály festőművész születésének 180. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést kedden a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti sírkertben.

A rendezvényen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója kiemelte, hogy Munkácsy Mihály Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is jól ismert a műgyűjtők és művészepártoló közönség körében.

Felidézte, Munkácsy Mihály 1911-ben átadott, a magyar Géniuszt ábrázoló, 2001 óta védett síremlékét Telcs Ede szobrászművész alkotta. Munkácsy sírja körül alakult ki a Fiumei úti sírkertben a művészparcella.

Móczár Gábor elmondta, hogy néhány éve újjáéledni látszik mecénási kultúra. Rákay Philip és felesége, Wieber Orsolya felajánlása révén a Petőfi-emlékévben megújult a Petőfi-család sírboltja; Pákh Imre műgyűjtő és felesége, Pákh Nelli magánfelajánlásából pedig a Nemzeti Örökség Intézete újíttatta fel Munkácsy Mihály síremlékét, amelyet 2023 májusában adtak át - emlékeztetett a főigazgató.

Boros Judit művészettörténész kiemelte, hogy Munkácsy Mihály olyan romantikus tehetség volt, aki pályája nagy részében ellen tudott állni a tudós akadémizmusnak és anekdotizálásnak is.

"Ennek köszönhető, hogy Munkácsy Siralomház című festményének jól áttekinthető képi világa a romantikának és a realizmusnak olyan drámai szintézisét teremtette meg, amely egyszerre volt ismerős és újszerű és keltett ezáltal feltűnést Párizsban" - fogalmazott Boros Judit.

Bár Munkácsy Mihály élete nagy részét külföldön töltötte, mindig magyarnak érezte és vallotta magát - hangsúlyozta a művészettörténész.

Munkácsy Mihály (1844-1900) Lieb Mihály Leó néven Munkácson született egy 18. század elején bevándorolt bajor hivatalnokcsalád leszármazottjaként. Életét a Szamossy Elek festőművésszel való találkozás változtatta meg. Rajta keresztül jutott Munkácsy az Országos Magyar Képzőművészeti Társulathoz, ahol Ligeti Antal festő segítette.

1867-től állami ösztöndíjjal Münchenben - Szinyei Merse Pállal és Benczúr Gyulával - és Párizsban tanulhatott, de Bécsben és Düsseldorfban is megfordult. Hatott rá a romantika, a realizmus és a historizmus. Első nagy sikere az Ásító inas, majd a Siralomház (1869) című festménye volt. 1871 végén Párizsba költözött. Az 1870-es évek közepétől az élet nehézségeitől megfáradt, egyszerű emberek realista stílusú ábrázolása helyett inkább az előkelő városi polgárság és a főúri körök elvárásai szerint alkotott.

Hatalmas vásznaival az egész világot meghódította, leghíresebb alkotásai a Krisztus-trilógia darabjai. Elsőként 1881-ben, a Krisztus Pilátus előtt című alkotása, majd 1884-ben a Golgota készült el, végül a hatalmas európai és amerikai siker után folytatásuk, az Ecce homo (1896). 1891 és 1893 között dolgozott a honfoglalás méltó megörökítésén.

A Budapesten 1879-ben bemutatott Milton című képét Charles Sedelmeyer osztrák műkereskedő vásárolta meg, miután az előző évben tíz évre szóló értékesítési szerződést kötött a festővel. Ennek részeként Munkácsy alkotásait több európai városban belépőjegy ellenében tárta a nagyközönség elé. Az együttműködésnek köszönhetően Munkácsyt Amerikában is megismerték, ahonnan sok megrendelést kapott. Munkácsy Mihály egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg 1900-ban.

Címkék: Munkácsy

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 15. 10:04, hétfő | Belföld

Idén is lehet szavazni az év körforgalmára

2024. Április 15. 06:13, hétfő | Belföld

118 éves melegrekord dőlt meg

Megdőlt a 118 éves országos és a 85 éves fővárosi melegrekord is szombaton - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján vasárnap.

2024. Április 15. 06:00, hétfő | Belföld

Hidegfront vet véget az áprilisi nyárnak

Hidegfront vet véget az áprilisi nyárnak: a hét első napján még akár 31 Celsius-fok is lehet a Dél-Alföldön, majd beborul az ég, és többfelé kell esőre, akár zivatarra is készülni.

2024. Április 14. 06:00, vasárnap | Belföld

Gyopáros Alpár: a magyarság lelke vidéken él

A magyarság lelke vidéken él, elsősorban a falvakban és a kisvárosokban, mert sajnálatosan szinte már csak itt élnek a keresztény gyökerű értékek, amelyekkel a magyarság ezer éven át túl tudott élni a Kárpát-medencében