Hilkkas Risberg Gavléban él, és imád kertészkedni. A meztelencsigák meg imádnak kertjében legelészni. Mivel mindent magukba pusztítanak, az amúgy békés természetű, ősz hajú asszony idővel gyilkos háborút indított ellenük, és harci sikereiről - a csigák veszteségeiről - pontos naplót vezet.
A kerttulajdonos először nem ölte meg a tíz centi hosszúra is megnövő csigákat, csupán foglyul ejtette és deportálta őket kertjéből, ám mivel ez nem használt, és a hason csúszva-kúszva támadó megszállók rendre újabb inváziókat indítottak, az asszonyt példátlan gyilkosságsorozatba kényszerítették. Módszerei a hagyományos sózástól a lefejezésen át fejlődtek a szerinte legemberségesebb és leggyorsabb halált eredményező döfőbotig. A gavlei csigaölő amazon dárdájának 1 méter hosszú a nyele, és villás vége végez a levéldézsmáló ellenséggel. Az asszony nemcsak saját kertjében, hanem megelőző csapásként tágabb háza táján is portyázik: hadicselekményeinek "hatósugara" fél kilométer.
Elmondása szerint a legjobb napja egy esős kedd volt, amelyen kétszer is hadba vonult. A reggeli harcok során 425 meztelencsigával végzett, esti támadásával 388 ellenséges erőt semmisített meg, miközben megfelelő "légvédelemről" is gondoskodott:
"Egyik kezemben esernyő volt, a másikban a fegyverem" - idézte a csigairtót az austrian times.at című osztrák hírhonlap.
Akadnak, akik kegyetlennek tartják háborúját a csigák ellen, de a vádaskodást vállrándítva fogadja.
"Fogadok, hogy ezek az emberek is ölnek szúnyogot meg legyet. Tiszteletben tartom véleményüket, de ezek a csigák nem svédek, nincs természetes ellenségük az itteni állatvilágban. Ezért az embernek kell annak lennie" - vallja az amazon.
A szóban forgó meztelencsigák spanyol eredetűek, Svédországban gyilkos csigáknak is nevezik őket. Csak három éve bukkantak fel skandináv földön, és jóval szaporábbak az őshonos fajtáknál.