A híradások ellenére Magyarország nem számít az EU fekete bárányának: nem indul több kötelezettségszegési eljárás ellenünk a többi tagállammal szemben indított eljárások átlagához képest, az uniós jogharmonizáció terén pedig élen járunk - mondta el Dr. Kiszely Katalin, EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár. Mint emlékeztetett, bár 10 éve vagyunk a szövetség tagjai, valójában már a rendszerváltás óta a tagságra törekedtünk.

89' óta vártuk

Az uniós jogra való hangolódás már 1989-ben megindult hazánkban, elsősorban annak a PHARE nevezetű programnak a segítségével, melyet az – akkori nevén – Európai Közösség indított Lengyelország és Magyarország támogatására. Ez egy hosszú felkészülési folyamatot jelentett, mely érintette például a biztosítási- és bankrendszert, a magántulajdon bevezetését, vagy a halálbüntetés megszüntetését. A társulási szerződést 1991-ben írtuk alá, felvételünket az EU-ba 1994-ben kértük, majd a csatlakozási tárgyalásokat 1998-ban kezdtük meg, és mint ismeretes, tagok 2004. május elsején lettünk.

Az Unió teljes joganyagát az úgynevezett uniós acquis (a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően: acquis communautaire) foglalja magába, mely mintegy 80.000 oldal terjedelemben érint olyan kérdéseket, mint a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a költségvetés, vagy a bel- és igazságügyi együttműködés, amely területeken alkalmazandó uniós jognak való megfelelést hazánk csatlakozási tárgyalása során 31 fejezetre bontva vizsgáltunk. A '94 után eltelt tízéves időszakban ezek mindegyikét teljesítenünk kellett a tagsághoz, így az integráció és a jogharmonizáció már ekkor megkezdődött, a két fogalom pedig szorosan összetartozik Kiszely szerint.

Fontos szempont a tagállamok jogainak egymáshoz közelítése – itt négy alapszabadságot sorolt fel a helyettes államtitkár: az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad mozgását, melyek zavartalanul kell, hogy működjenek az EU-s egységes piacon belül. Lényeges az is, hogy mind a 28 tagállamban hasonló feltételekkel lehessen munkát vállalni, társaságokat alapítani, szolgáltató tevékenységet folytatni, illetve harmonizáltak legyenek fogyasztóvédelmi szabályok, illetve a diplomák elismerésének szabályai. Az uniós tagállamok jogrendszerei alapvetően a római jogon alapulnak, vagyis hasonlóan ahhoz, ahogy egykoron a római jogban gyökerező szabályokat átvették, a tagállamoknak jelenleg az a kötelességük, hogy a nemzeti jogukat alkalmassá tegyék az uniós jog befogadására. Ezekhez az uniós alapszerződések (melyek többször módosításra kerültek) szolgálnak alapul, de vannak másodlagos jogforrások is, ezek határozatok, rendeletek, irányelvek, valamint lehetnek nem peresíthető jogok, vélemények is.

Kiszelytől azt is megtudhattuk, hogy egyezkedésre nincs lehetőség, mindent teljesíteniük kell a tagországoknak, a lojális együttműködés elve azonban él, ami annyit takar, hogy az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tarják és segítik egymást a Szerződésekből fakadó feladatok és kötelezettségek végrehajtásában. A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésének módját és eszközeit egyébként az Unió nem határozza meg – ez a nemzeti hatóságokra van bízva –, azonban az irányelvekben határidőket szab.

Eminensek vagy lázadók?

Kiszely Katalin elmondta, hogy az átlagosnál hazánk ellen sincs több kötelezettségszegési eljárás, azért pedig a Kormány a felelős, hogy ne hozzanak az uniós joggal ellentétes szabályokat. Mindezt egy havonta ellenőrzött, koordinált „megfelelési táblázatban” vezetik. Kiszely elmondta, nyilvántartásukból kiderül, hogy Magyarország élen jár az uniós jogharmonizációs feladatok teljesítésében a tagországok között. Kötelességünk továbbá az Unió intézményeinek beszámolni, és megküldeni az elfogadott hazai jogszabályok szövegét.

A jogharmonizációs kötelezettségből fakadó jogalkotás elmulasztása, az uniós joggal ellentétes hazai jogszabály alkotása, vagy hatályban tartása esetén az Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánkkal szemben. Ennek első szakasza adminisztratív, ahol ha az Európai Bizottság nem kap kielégítő választ kérdéseire, és úgy ítéli meg, hogy egy tagállam megszegte az uniós jogból fakadó bármely kötelezettségét, akkor az Európai Bírósághoz kerül az ügy. Itt ha jogsértést állapítanak meg, egy újabb eljárás során megállapíthatnak egy átalány kártérítést, valamint kényszerítő bírság keretében komoly összegű napi bírság befizetésére is kötelezhetik az államot.

Két éve az emberi jogokkal is foglalkoznak

Kiszely kitért az Emberi Jogi Munkacsoport szerepére is: a munkacsoport 2012-ben jött létre, és tárcaközi szervként elsősorban javaslatokat, tanácsokat ad, valamint véleményt formál. Munkájukban több minisztérium államtitkára/államtitkársága ugyanúgy részt vesz, ahogy 45 civil szervezet is - utóbbiaknak köszönhetően a civil társadalom számára is szélesebb kapuk nyíltak a jogalkotás felé. Jelenleg összesen 12 tematikus munkacsoportot számlál a szervezet, melyek közül Kiszely külön kiemelte a női jogokkal foglalkozó csoport fontosságát.