Ebben a hónapban az egyik településen a semmiből tűnt elő az FKGP, és rögtön két mandátumot is szerzett, így sikeresebb időszakot tudhatnak maguk mögött, mint az MSZP.

Júliusban kilenc településen (Dunaújváros, Balmazújváros, Szava, Garé, Tompa, Szentpéterfa, Szakáld, Somlójenő, Kunfehértó) tartottak időközi önkormányzati választást. Ezeken a megméretéseken összesen 13 499 fő járulhatott volna az urnákhoz, de csak 4742 tette meg, ami 35,13 százalékos részvételnek felelt meg. Az alacsony részvételi arány mögött több tényező állhat. Egyrészt júliusban két tízezer főnél népesebb településen is szavaztak, ahol általában mindig alacsony az aktvitás, másrészt a nyári hetek nem kedveznek a szavazói mozgósításnak.

A legalacsonyabb részvétel a kunfehértói polgármester-választáson volt (16,95 százalék), amely mögött egyértelműen az állt, hogy csak egy jelölt szállt ringbe. A legmagasabb aktivitás Garéban volt (84,32 százalék), amely egy országgyűlési választáson is nagyon szép eredménynek számítana. Dunaújvárosban és Balmazújvárosban a korábbi „szokásoknak” megfelelően nem volt túl nagy érdeklődés, de egy júliusi időszakban a húsz százalék fölötti részvételt nem lehet szélsőségesen alacsonynak nevezni.

Szoci vereség

A június hónappal szemben a mostani időközi voksolásokon jobban kirajzolódtak a pártok közötti erőviszonyok, köszönhetően annak, hogy két nagyvárosban is szavaztak, valamint a kisebb településeken is jó néhány meglepetést láthattunk. Természetesen a független jelöltek dominanciája most is megmaradt, ráadásul Balmazújvárosban jelentős mértékben előre is törtek, de totális fölényről az ő esetükben most nem beszélhetünk.

A hónap első napján Dunaújvárosban tartottak időközi választást immár negyedszerre a 2010-es önkormányzati választás óta. A megyei jogú város választástörténeti múltja, valamint a Fidesz bizonyos népszerűségveszése miatt sokan arra számítottak, hogy az MSZP simán nyeri a voksolást, amelynek egyik érdekessége volt, hogy önállóan indult a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció. Az egykori szocialisa fellegvárban ismételten a kormánypártok győztek, míg az ellenzék a megosztottságának köszönhette a bukását.

Furcsa fordulat

A hónap egyik legérdekesebb választását Garéban láthattuk, ahol rajthoz állt a 2002-ben a süllyesztőben eltűnt Független Kisgazdapárt is. Polgármesterjelöltjük végül 30 szavazattal lemaradt az első helyről, de a képviselő-testületbe két képviselője is bejutott az FKGP-nek. Ezzel a gyakorlatilag nem létező szervezetnek a mostani állapot szerint több helyi képviselője van, mint amennyit az MDF szerzett 2010-ben.

Július utolsó vasárnapján ismételten képet kaphattunk a parlamenti pártok támogatottságáról, mivel Balmazújvárosban és Szakáldon is megpróbálkoztak a mandátumszerzéssel. A Hajdú-Bihar megyei városban a várakozásokkal szemben a független jelöltek áttörését láthattuk, és a mandátumot sem pártpolitikus nyerte. A Fidesz és a Jobbik tudta csak összeszedni a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt a városban, és kettejük párharcát ismételten a kormánypárt nyerte.

Erre sem volt képes az MSZP

Szakáldon független jelöltek és a Jobbik próbált mandátumot szerezni, a polgármesteri címet pártonkívüli aspiráns nyerte, míg a négy képviselői helyen fele-fele arányban osztozott a szélsőjobboldali párt és a független politikusok. A belharcoktól gyötört párt nagy sikerként állította be ezt a szereplést, de könnyen lehet, hogy a Jobbik csak annak köszönheti a mandátumokat, hogy helyben jól ismert és népszerű jelölteket indított.

Összegzésképpen jól látszik, hogy júliusban az ellenzék ismételten nem könyvelhetett el jelentős áttörést, mivel Dunaújvárosban immáron harmadszor szenvedett vereséget a Fidesztől az MSZP. A szocialisták más településen meg sem próbálkoztak a jelöltállítással, ami jól mutatja, hogy helyi beágyazottságuk továbbra is gyenge. A független jelöltek pozícióját a kistelepüléseken semmi sem veszélyezteti, bár az FKGP és a Jobbik sikerei mindenképpen érdekes színfoltot jelentenek.