Az Állami Számvevőszék ellenőrzéséből kiderült: a rendszeres adattisztázások és adategyeztetések hatására 2007-ről 2008-ra megduplázódott az egészségügyi járulékot fizetők száma és jelentősen kevesebben vannak azok, akik érvényes TAJ szám mellett biztosítási jogviszonnyal nem rendelkeznek. Az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangozott ugyanakkor, hogy a nyilvántartási rendszereket támogató informatikai háttér nem elég biztonságos.

2012-ben az államháztartás központi alrendszere valamivel kevesebb, mint 15000 milliárd forintos kiadással számol. Ebből mintegy 1750 milliárd forintot tesz ki az Egészségbiztosítási Alap és mintegy 2750 milliárd forintot a Nyugdíjalap kiadási oldala. Makkai Mária felügyeleti vezető a sajtótájékoztatón kifejtette: „ez azt jelenti, hogy az államháztartás központi kiadásait nézve minden 1000 forintból 300 forint a TB-rendszerben „fordul meg'. Fontos, hogy a nyilvántartási rendszerek működtetésében rejlő hatékonysági faktorok - adatminőségek, indikátorok és közös fejlesztések - is hasznosuljanak. Ehhez járul hozzá az ÁSZ ellenőrzése.' - jelentette ki Makkai Mária.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során a 2007 és 2010 közötti időszakot górcső alá véve értékelte a társadalombiztosítási ellátások nyilvántartási rendszereinek kialakítását és működtetését. A kezelő szervezetek (OEP, ONYF, NAV) alapnyilvántartásait, a közöttük megvalósuló adatáramlást. Makkai Mária hozzátette: „értékeltük továbbá a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség végrehajtásának kontrollrendszerét, az informatikai támogató tevékenységet, valamint azt, hogy a nyilvántartások megbízhatóan támogatták-e a jogosultságoknak megfelelő ellátásokat és a jogosulatlan ellátások kiszűrését.'

Pozitív változások

A jelentés főbb megállapításait ismertetve Makkai Mária elmondta: „az ellenőrzésünk tapasztalatai azt támasztották alá, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátások megállapítását és folyósítását alapvetően támogatták a nyilvántartási rendszerek, azok betöltötték funkciójukat.' Az ÁSZ felügyeleti vezetője hozzátette: 'számos pozitív változás következett be az ellenőrzött időszakban. A rendszeres adattisztázások, adategyeztetések hatására az adatok megbízhatóbbak lettek, azokat aktualizálták.' Ezek eredményeként az egészségbiztosítási ágazatban harmadára csökkent a TAJ számmal igen, de jogviszonyra vonatkozó adattal nem rendelkezők száma, 2007-ről 2008-ra csaknem megduplázódott az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők létszáma - derült ki a sajtótájékoztatón.

Problémák az adatáramlásban

A jelentés részleteit ismertetve Dr. Horváth Margit felügyeleti vezető, a konkrét ellenőrzés vezetője elmondta: „az Állami Számvevőszék több területen tapasztalt az eredményes és hatékony működést kedvezőtlenül befolyásoló folyamatokat. Az állami szervezetek közötti jogi szabályozás nem rendezte az adatátadást és -fogadást. Emellett hiányzott az adatátadásokra, az adatminőségekre vonatkozóan a szabályszerű teljesítés feltételeinek meghatározása is.' Ez azt jelenti, hogy nem szabályozták teljes körűen az egyes szervezetek között a feladatok és a felelősség megosztását, az ellenőrzési funkciókat és a nyilvántartások közötti átfedéseket, párhuzamosságokat nem szüntették meg.

Kiderült továbbá, hogy a nyugdíjágazatban az ONYF és a NAV között az ellenőrzött időszakban vitatott maradt az adóhatóság által szolgáltatott adatok (járulékbevallásokból gyűjtött szolgálati idő és jövedelmi adatok) struktúrájának és felhasználhatóságának megfelelősége. A problémák alapvetően a két szerv adatállományának bonyolultságából és az adatbázisaik eltéréseiből adódtak. Dr. Horváth Margit ennek kapcsán kijelentette: „a feltárt adatkezelési problémák kezelése az ellenőrzés lezárásáig nem volt eredményes, ezért 2011-től komoly kockázatot hordoz a foglalkoztatóktól az ONYF részére teljesített adatszolgáltatás felváltása a NAV adatszolgáltatásával.'

Informatikai biztonság

Az ÁSZ jelentése rámutat, hogy a TB-rendszerhez kapcsolódó nyilvántartásokat összetett és bonyolult informatikai rendszerek támogatták, amelyek működtetése önmagában is kockázatot hordoz. Ezt kifejtve Dr. Horváth Margit elmondta: „a nyilvántartásokat kezelő szervezetek korlátozott lehetőségeik keretén belül, a jogszabályi környezet folyamatos változásához alkalmazkodó rendszerek kialakítására törekedtek, ugyanakkor nem keresték annak lehetőségét, hogy azonos célú és funkciójú foglalkoztatói nyilvántartásukat közös, költségkímélő fejlesztésben valósítsák meg.' Ezt azt jelenti, hogy a fejlesztések nem voltak összehangolva.

Dr. Horváth Margit az ÁSZ felügyeleti vezetője hozzátette: „az OEP nem határozta meg a feladatellátás szempontjából kritikus folyamatokat az informatikai terület számára, valamint a rendelkezésre-állási és teljesítmény-elvárásokat. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat elavult, nem alakították ki az Üzletmenet Folytonossági Tervet, a Katasztrófatervet, hiányzott a tartalék szerverterem és megoldatlan volt az informatikai biztonság felügyelete.'

Javaslatok

Az Állami Számvevőszék a szabálytalanságok és problémák feltárása mellett minden jelentésében megoldási javaslatokat fogalmaz meg. Ennek kapcsán Dr. Horváth Margit kifejtette: „javaslatainkat az irányító szerveknek, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának fogalmaztuk meg. Az emberi erőforrások miniszterének és a nemzetgazdasági miniszternek tett javaslataink középpontjába az adatátadások, adatminőségek kritériumainak, a nyilvántartási rendszerek mérő és mutatószámainak meghatározását tettük.' Az ÁSZ egyúttal javasolta a párhuzamos foglalkoztatói adatszolgáltatások összehangolását. A számvevőszék fontosnak tartja a biztosítottak nyugdíjjogosultságának védelme érdekében, hogy az ONYF számára rendelkezésre álljon a munkáltatók havonkénti és személyenkénti járulék bevallása.

Dr. Horváth Margit végezetül elmondta: „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának javasoltuk, intézkedjen annak érdekében, hogy az OEP-nél a nyilvántartásokat kezelő szakmai területek az informatika részére dolgozzák ki a nyilvántartások kezelésének kritikus folyamatait, a rendelkezésre-állási és teljesítmény-elvárásokat. Továbbá készítsék el a hiányzó Katasztrófa és Üzletmenet-folytonossági terveket, gondoskodjanak a biztonsági felügyeleti rendszer folyamatos működtetéséről, tartalék szerverterem kialakításáról, aktualizálják az Informatikai Biztonsági Szabályzatot' - zárta a sajtótájékoztatót az ÁSZ felügyeleti vezetője.

A teljes anyag elérhető: Állami Számvevőszék