Pinchas Goldschmidt elmondta: a kölni tartományi bíróság döntése a vallási kisebbségek elleni támadások sorába illeszkedik a svájci minaretépítési tilalom, a franciaországi burkaviselési tilalom és az állatok rituális vágásának hollandiai tilalma mellé.
A bíróság indoklása szerint a fiúgyermekek körülmetélésének zsidók és muzulmánok körében gyakorolt vallási szokása sérti az egyén önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál. Goldschmidt ezzel kapcsolatban megjegyezte: az antiszemiták újabban a politikai korrektség nyelvét alkalmazzák és az emberi jogokra hivatkozva bélyegzik meg a zsidókat.
A CER vezetője a szervezet berlini értekezletét követően a kölni ítélet miatt összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón kifejtette: arra számít, hogy az ítélet által kiváltott vita révén végül jogszabályban rögzítik majd a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének lehetőségét. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyos kockázatokkal terhes, az egész németországi zsidóság jövője veszélybe kerülhet, ha a döntés jogerőre emelkedik.
Hozzátette: a rituális vágás betiltása a náci korszak kezdetén sok zsidó számára azt jelezte, hogy ki kell vándorolni Németországból, a körülmetélés tiltása pedig sokkal erősebb jelzés, mert a szokásnak nagyobb a vallási jelentősége.
Pinchas Goldschmidt hangsúlyozta: a fiúgyermekek körülmetélése a zsidó önazonosság egyik alapvető eleme. A beavatkozást a születés utáni nyolcadik napon kell végrehajtani, és ezen az előíráson nem lehet változtatni. Az ősi szokáshoz valamennyi vallási irányzat ragaszkodik, a kérdésben a lehető legnagyobb egyetértés van az irányzatok között. Ennélfogva Németországban nincsen lehetőség arra, hogy bevárják a felsőbb bírói fórumok döntését.
Avichai Apel, a németországi ortodox zsidó rabbik konferenciájának vezetője hozzátette: "nem tudunk arra várni, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság is állást foglaljon a kérdésben". A mohélek - a fiúgyermekek körülmetélést elvégző szakemberek - tovább folytatják munkájukat a zsinagógákban - szögezte le.
A kölni bíróság egy muzulmán orvos ügyében ítélkezett. Az illető egy négyéves fiún végzett rituális körülmetélést. A beavatkozás komplikációkkal járt, a gyerek kórházba került, az illetékes ügyészség pedig értesült az esetről és perbe fogta az orvost testi sértés miatt.
A vádlottat első fokon felmentették, arra hivatkozva, hogy a szülők beleegyezésével hajtotta végre a beavatkozást. A kölni tartományi bíróság másodfokú ítéletében helyben hagyta az ítéletet, de az indokláson változtatott: az orvost azért mentették fel, mert nem tudott arról, hogy cselekedete jogellenes.
Szakértők szerint a kölni döntés nem kötelező érvényű más bíróságok számára, de ezentúl már senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének tilalmáról.